Titkok őrzői, beszéljetek! ...mert szabadulni akarok.

Mindenkinek szíve joga, hogy elhiszi a történtet vagy nem. Elmesélem, hátha segít megértened a családrendszereken és generációkon keresztül átívelő összefüggéseket.

Megérkezik a családba egy fiú gyermek. Rögtön megszületése után rosszul lett de az orvosok nem találtak szervi okot. Teltek a hetek, nagy nehezen megnyugodott. Óvodás korban folyamatosan azt kapta, hogy nyugtalan gyerek. Iskolás korszakban, időszakos kilengések kis kamaszként pedig, megállapították, hogy hiperaktív. Szakorvoshoz fordulnak, kezelésekre járnak, van hogy nyugodtabb de időközönként előjön az élet undor, "nincs értelem az életnek, jobb lenne a vonat alá ugrani". Édesanyja már nem bírja nézni fia szenvedését és megpróbálja a lehetetlent, bejelentkezik családállításra. Témája amit hoz: Fiam helye a családban, vele való kapcsolatom rendezése.

Nem sikerül, nem megy, nem vagyok képes...

Helybennjárás az életed?

Nézz magadba és térj vissza az időbe. Mikor elindultál otthonról, öt, tíz, harminc vagy több évvel ezelőtt, hogy jöttél el? Menekültél mert eleged volt a szülői szerepből, amit rád hárítottak? Vagy megharagudtál a szüleidre, mert nem pénzeltek eléggé, hogy elérd a dédelgetett álmaidat? Szégyellted őket, mert műveletlenek, és szegények voltak?

Itt az ideje, hogy vissza térj oda! Amíg hátat fordítasz a szüleidnek, főleg édesanyádnak, addig nem tudsz érvényesülni, nem állod meg a helyed.